408 db. hozzászólás 58 pont Labortöltelék
2008.11.19. PM Tag
Pontosan tudjak a fizikusok ma mar, hogy mikor melyik jelenseget hasznaljak ki. Reszecskekent sem ugy kell elkepzelni, meg az elektront sem, mint egy normal szilard golyot amelyik kering az atommag korul.
En kemiat vegeztem ezert nem vagyok jaratos a kvantumfizikaban (pedig tomtek a fejunkbe azt is, dehat a kemikusoknak nehez a feje az ilyesmihez), de ezek olyan dolgok amikhez mar a jozan esz nem eleg, ezeket a legjobban matematikai modellekkel irjak le a hozzaertok.
A tomeg energia ekvivalencia sem foghato fel hetkoznapi ep esszel, de ma mar sok helyen a gyakorlatban alkalmazzak a hozza tartozo jelensegeket.
A mikroszkophoz en nem nyulhattam hozza, mert ha valami baja lett volna en nem lennek itt Csak a vakuumszivattyuja tobb millio forint. Biologiai mintak eseteben nem mindig alkalmas a TEM, mert tonkreteszi azt.
Erdekelt a tema es szerencsem is volt azert, hogy "kozel voltam a tuzhoz" az egyetem idelye alatt. A cikk irasok, meg a konferenciak nem tetszettek (nem szeretek szerepelni), de maga a temak tenyleg erdekesek voltak.
3664 db. hozzászólás 28 pont Mester
2005.11.12. PM Admin
Uhh tényleg erről elfelejtettem írni...
De látom vannak itt figyelmes és értelmes emberek akik javítanak
norbist2 Rólad egyre több érdekes dolog derül ki, így elkerülendő a további meglepetéseket, rákérdezek, nem a názánál dolgozol?
Hát nagyon irigyellek hogy ilyen fasza eszközökkel dolgozhatsz! Mond előírás volt hogy élő mintadarabot nem rakunk elektronmikroszkópba? Vagy hébe hóba játszhattatok is egy kicsit, pókokkal legyekkel stb?
307 db. hozzászólás 28 pont Labortöltelék
2005.07.11. PM Tag
Hogy a fény hullám-e vagy részecske ez még máig nem teljesen tisztázott. Van amikor hullámként viselkedik (interferál) és van hogy részecskeként, fotonként (fotoelektrikus hatás). Einstein vezette be a fény duális természetének fogalmát.
408 db. hozzászólás 58 pont Labortöltelék
2008.11.19. PM Tag
Nagyon orulok, hogy fizikarol is lehet itt beszelni en is imadtam a fizikat. Volt szerencsem eleg sokat dolgozni is a nanotecnologia teruleten (pl. a szen nanocsovek, vagy fotonikus kristalyok eloallitasa), amely szerkezetek olyan kicsik hogy nemely tulajdonsaga megvaltozik a kozonseges makroszkopikus anyagehoz kepest. A szen nanocsovek eseteben is az elektronok hullamtermeszetenek koszonhetoen lehetnek vezetoek, felvezetoek, vagy szigeteloek. A kis atmeroju csovek kerulete az elektron hullamhosszaval azonos nagysagrendbe esik es a kerulete menten a kerulet atmerojetol fuggoen kiolthatjak egymast bizonyos energiaszintu elektronok bizonyosak meg athaladhatnak rajta. A fotonikus kristalyok a feny hullamtermeszetenek koszonhetik a mukodesuket.
Egy masik bizonyitek a reszecskek hullamtermeszetere az, hogy a fenymikroszkop nagyitasa korlatozott, mivel, ha a feny hullamhosszaval azonos nagysagrendu reszletet akarunk megfigyelni fellep a difrakcio jelensege es a kep homalyossa valik.
Az elektronmikroszkopok azert hasznalhatoak nagyobb felbontasu reszletek megfigyelesere, mert itt elektronnyalabot bocsajtanak at a mintan, nem fenysugarat es az elektronhoz tartozo rovid hullamhossz nagyobb felbontast enged meg. Sot az energia hullam egyenletbol kovetkezik, hogy az elektronok hullamhosszat valtoztatni tudjak az elektron sebessegevel. Minel nagyobb sebessegu elektront bocsajtanak at a mintan annal nagyobb az energiaja ertelemszeruen annal kisebb lesz a hullamhossza. Ez a klasszikus (TEM transzmisszios elektronmikroszkop) elektron mikroszkop mukodesenek az elve nagyvonalakban. Persze egy ilyen berendezes nagyon bonyolult. En legtobbet a SEM (scanning, (pasztazo) elektron microscope) -et lattam mukodes kozben, mivel az en mintaimnal ez volt a leg alkalmasabb.
3664 db. hozzászólás 28 pont Mester
2005.11.12. PM Admin
Máté már rég tette fel ezt a kérdést, de hátha mást is érdekel.
A fény a legjobb példa arra, hogyan viselkednek az igazán apró részecskék.
A fény maga nem szilárd test, nem részecske, és nem is csomagocska.
A fény egy hullám, egy terjedési formája az energiának.
Energia adódik át a víz hullámain keresztül, mikor egy követ dobunk a vízbe.
Egy izzószálban áram folyik, amitől a részecskék, az elektronok súrlódnak és hőt fejlesztenek. Az elektronok ilyen körülmények között képesek lennének kiszabadulni az izzószálból de csak vákuumban (elektroncső)
A súrlódás ból származó hőenergia elkezdi gyorsabban rezegtetni az izzószál atomjait, amitől elektron szerkezetük megváltozik. Az elektronok az atommagtól távolabbi pályára kényszerülnek, és arra törekednek, hogy visszaálljanak az eredeti pályájukra.
Ez be is fog következni, de ekkor az az energia amit az elektron a másik pályán keringve tárolt, feleslegessé válik, és valamilyen formában távoznia kell. Az elektron ekkor visszaugrik egy kisebb sugarú pályára, és a mozgása hullámot kelt, fény hullámot.
Olyan mikor a tóba dobod a kavicsot, mozgása energiává alakul, ami hullámokban tárolódik, és oszlik szét.
Az elektron nagyon pici és gyors, az ő mozgása más hullámokat kelt. Sokkal apróbbakat, nm hosszúságúakat.
Ezek a pár nanométeres hullámok alkotják a fényt.
Az energia egy nagyon változó, sok arcú dolog, megfoghatatlan, mégis jelentős és érzékelhető hatásai vannak.
Mikor egy fénysugár, egy hullám a szemünkbe ér, ott kölcsönhatásba lép a sejtjeinkkel, amik végül elnyelik a fény hullámai által szállított energiát, és újból elektronokat szabadítanak fel.
Hogy mennyire változó dolog az energia, az jó példa a megnyilvánuló formáira. Az elektron által kibocsájtott hullámok hossza a mozgását kiváltó körülményektől függ.
A hullám hossza határozza meg a szállított energia milyenségét.
Ha hosszú hullámok eredményezenek mágneses hullámokat, több száz méteres hullámhosszok a rádiófrekvencia tartományába tartoznak , a mikrohullám 30cm hosszú, a fény már csak nanométer hosszú, a röntgen pedig ennél is rövidebb hullámhosszú fény, tiszta energia.
Érdekes világban élünk, nem ilyen egyszerű a dolog, minél hosszabb a hullám annál inkább részecskeként viselkedik, és minél kisebb egy részecske annál inkább hullámként viselkedik.
Egy elektronsugár képes interferálni, pedig az a hullámokra jellemző jelenség.
Anyag és energia, a mai tudomány nagy különbséget tesz közöttük, de a saját véleményem szerint az anyag nem más mint energia, egy megkötött stabil formában, és a megfelelő hatások mellett, anyag átalakulhat energiává, és fordítva.
Hogy miből van az állandó mágnes erővonala, a mágneses erő? hogy miből van a gravitáció?
Ez valakinek nevetséges kérdésnek hangzik, de igen is van valamiből! Mindkettő ugyanabból, apró részecske lehet, ami kis tömegénél fogva inkább hullámként viselkedik. Mivel az ember nem tudja lokalizálni, nem tudja megmérni a tömegét, közvetlen nem is érzékelhető. De a hatásai nyilvánvalóak.
Ugyanezek az apró részecskék homogénen is kitölthetik az univerzumot, ott vannak mindenütt, tehetetlenül szinte tömeg és sebesség nélkül. nem tudjuk mérni őket, nem tudjuk érzékelni, mégis ott vannak, és aha megfelelő hatás éri őket csak akkor válnak észlelhetővé.
Ha hullám halad át rajtuk amit közvetítenek, legyen az mágnesesség, fény, gravitáció vagy egy nagy tárgy, miközben áthalad rajtuk hatással vannak a tárgyra és fordítva.
Hogy mi ez az anyag? vagy inkább energia? Valaki éternek hívja, valaki tagadja, még nem ismerjük, fiatal az emberiség ehhez
307 db. hozzászólás 28 pont Labortöltelék
2005.07.11. PM Tag
Igyvan ahogy PyroMaster irja. Egyszerre érnének le, ha légüres térben dobnánk le öket. De a legegyszerübben ugy tudod kiprobálni, hogyha fogsz egy téglát, rajzlapbol hajtogatsz egy ugyanakkora méretü másik téglát majd mindkettöt egyszerre ledobod a panel 9. rol. Ja és elötte kérd meg a barátnodet hogy lentrol nézze melyik ér le hamarabb. Csak vigyázz hogy a tégla nehogy eltalálja van rá egy üveg pezsgöm hogy a papírtégla késöbb ér le.
3664 db. hozzászólás 28 pont Mester
2005.11.12. PM Admin
Na visszatérve a ledobott testek témájára.
pyrostarter írta hogy az ugyanakkora légellenállású de különböző súlyú golyók leejtve ugyanakkor érnek földet.
Nos egy nagyon egyszerű kísérlettel meg lehet cáfolni ezt a kijelentést.
Már egy hozzászólásban írtam, hogy jobban látható ez a fizikai hatás, ha a levegőt mozgatjuk a tárgyakhoz képest.
PL.:
Egy üveg hasábban feláramló légoszlopot generálunk. egy rácsra leteszünk egy 20mm átmérőjű szabályos fa golyót, és egy 20mm átmérőjű vas golyót.
A légáramlás sebességét növelve azt tapasztalhatjuk, hogy a fa golyó előbb emelkedik el a rácsról.
Amikor a fa golyó lebegni kezd, akkor elérte az úgynevezett végsebességét. Ez az a sebesség, amit a levegőben zuhanva el tud érni.
A vasgolyó meg se moccan. A légáramlatot tovább gyorsítva a vasgolyó is fel tud emelkedni, de csak jóval nagyobb légáramlásban.
Tehát a vasgolyó végsebessége nagyobb!
Ez azt jelenti, hogy egy toronyból ledobva a vasgolyó nagyobb sebességre gyorsulhat, és előbb ér le.
pyrostarter azt mondta, hogy ugyanakkor érnek le.
Amire ő gondolt, az a gravitációs gyorsulás mértéke lehet.
Az ugyanis minden testre tömegtől függetlenül ugyanúgy hat.
Ezért ha vákuumban lennénk és úgy dobnánk le, egyszerre érne le a kalapács és a tollpihe is! Mert ugyanúgy gyorsulna.
A fa golyó és a vas golyó is ugyanúgy gyorsulna, de a levegő fékezi őket. A fékerő és a gravitáció hatása beáll egy sebességnél, mikor a két erő egyensúlyba kerül. Ez a tárgyakra jellemző végsebesség.
A légellenállás ugyanis egy változó tényező, minél nagyobb a sebessége egy testnek a levegőben annál nagyobb a légellenállása is. Ezért van az, hogy a fa golyó nem tud gyorsabban zuhanni, mert a légellenállása nagyobb volna, mint a súlya, és ez azt eredményezné, hogy megállna a zuhanása, sőt visszafelé kéne essen. nyilván ez lehetetlen.
Ahogy a vas golyó egy kifeszített lepedőn mélyebbre nyomódik, a súlya miatt, úgy a levegővel szemben is nagyobb nyomást gyakorol, ezért sokkal nagyobb légellenállás kell, hogy egyensúlyba kerüljön a gravitációval.
Ennél nem tudom jobban elmagyarázni, mért a vasgolyó ér le előbb, még akkor is ha a légellenállásuk egyenlő.
648 db. hozzászólás 281 pont Piromán
2007.01.17. tag
Valaki nem tudja hogy fénynek és a különböző hullámoknak mi az anyaga, vagy miből van?? Egyszerű energia nyaláb ami energia golyócskákból áll? A mágneses mező mezeje is miből lehet? ?
635 db. hozzászólás 62 pont Hobbista
2008.02.09. tag
akkoe csak adj meg néhány adatot PL: az F-et meg a K-át alias erő erőkar és egy egyszerü képlet segítségével kiszámolnám és meglene a végöszeg amúgy a bejegyzésekben van elég hej bőven le tudsz írni egy képletet habár elég ha csak a ki indulási és a vég öszeget adod meg habár gőzöm az nincsen hogy mi köze van a forgató nyomaték a rakétához
Receptek
Csak a vakuumszivattyuja tobb millio forint. Biologiai mintak eseteben nem mindig alkalmas a TEM, mert tonkreteszi azt. 
