Eddig 367 db.
hír jelent meg. (+1
elfogadásra vár.)
 Manapság úgy tűnik, mintha szinte mindennaposak lennének az atomerőművekkel és sugárzó anyagokat feldolgozó vagy használó létesítményekkel kapcsolatos hírek, melyek az ilyen intézményekben történt kisebb-nagyobb incidensekről számolnak be, pedig az elmúlt fél év során csupán 15 ilyen esetet tett közzé a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Nagyon fontos, hogy a közzétett események számából a megfelelő következtetést vonjuk le. Nem a biztonsági kultúra hiányáról van ugyanis szó, éppen ellenkezőleg, a bejelentések viszonylag nagy száma a nukleáris és radiológiai balesetekkel kapcsolatos tájékoztatás javításának köszönhető.
Az 1986-ban bekövetkezett csernobili baleset tanulságait leszűrve igen intenzív nemzetközi együttműködés alakult ki, különösen Európában. Hazánk is több nemzetközi, ill. kétoldalú szerződésben vállalta az esetleges hazai nukleáris balesetekkel kapcsolatos információk gyors továbbítását. Cserében mi is kapunk tájékoztatást a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől a más országokban bekövetkező eseményekről. Így történt ez a múlt héten, Belgiumban bekövetkezett eseménnyel kapcsolatban is, amikor egy nukleáris medicinát előállító intézetből sugárzó jód izotóp került a környezetbe és elővigyázatosságból azt javasolták, hogy a lakosság egy ideig ne fogyassza az intézmény 5 km-es környezetében termesztett zöldségeket.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől rendszeresen érkező híreket és információkat az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központja minden esetben elemzi és értékeli, akkor is, ha az eseménynek a hazai lakosságra nézve semmilyen következménye nincs.
A nukleáris balesetekkel kapcsolatos tájékoztatás javításának szükségessége, elsősorban a szakmai, társadalmi és állami szervezetek megfelelő szintű informálása céljából, már a csernobili balesetet megelőzően felmerült. Az addigi tapasztalatok is indokolták, hogy nukleáris kérdésekkel foglalkozó szakemberek összeállítsanak egy "Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálát". Ez az INES skála, ami az eseményeket 7 kategóriába sorolja:
7. Nagyon súlyos baleset: Akut egészségkárosodás lehetősége fennáll. Késői egészségi hatások jöhetnek létre nagy területen, feltehetőleg több mint egy országot érintően. Hosszú távú környezeti következmények várhatók. (Csernobil, Szovjetunió, 1986)
6. Súlyos baleset: A helyi balesetelhárítási terv teljes körű alkalmazására nagy valószínűséggel szükség van a súlyos egészségi hatások korlátozása érdekében.
5. Telephelyen kívüli kockázattal járó baleset: A balesetelhárítási tervek részleges végrehajtása (pl. helyi elzárkóztatás, kitelepítés) szükséges egyes esetekben az egészségi hatások valószínűségének csökkentésére.
4. Elsősorban létesítményen belüli hatású baleset: Radioaktivitás környezeti kibocsátása, általában nem valószínű, hogy a telephelyen kívül védelmi intézkedésre legyen szükség, kivéve esetleg az élelmiszerek helyi ellenőrzését.
3. Súlyos üzemzavar: Radioaktivitás környezeti kibocsátása a megállapított korlátnál nagyobb mértékben, de telephelyen kívüli védelmi intézkedésre nincs szükség.
A berendezéshibák vagy üzemviteli zavarok következtében magas sugárszint és/vagy szennyeződés keletkezik a telephelyen. Azok az események tartoznak ebbe a kategóriába, melyeknél a dolgozókat ért sugárterhelés meghaladja a korlátot, a biztonsági rendszerek egy további hibája baleseti körülményeket teremthetett volna, vagy olyan helyzetek, amelyekben a biztonsági rendszerek nem tudták volna megakadályozni a balesetet, ha bizonyos kiváltó események felléptek volna.
2. Üzemzavar: Műszaki üzemzavarok, vagy rendellenességek, amelyek ugyan közvetlenül vagy azonnal nem befolyásolták az erőmű biztonságát, de a biztonsági intézkedések újraértékeléséhez vezethetnek.
1. Rendellenesség: Működési vagy üzemviteli rendellenességek, amelyek nem járnak kockázattal, de a biztonsági intézkedések hiányosságát jelzik. Ez adódhat berendezéshibából, emberi tévedésből, vagy eljárásrendi hiányosságból.
Újabban, néhány országban bevezették az úgynevezett „skála alatti” események, üzemzavarok jelzését is. Ilyen például ha egy tartalékban lévő eszköz rövid időre meghibásodik. A skála alatti eseményeknek csak közvetett hatása lehet a sugárbiztonságra.
Az elmúlt fél év során közzétett események kétharmada skála alatti esemény volt, amelyeket - a skála egytől hétig terjedő szintjeihez tartozó eseményekkel ellentétben - az adott országoknak nem is volt kötelező bejelenteniük.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felkészült arra, hogy honlapján tájékoztatást, szakmai elemzést adjon egy esetleges balesetről, ha az érintené a magyar lakosságot, vagy jelentős lakossági érdeklődésre tartana számot, valamint arra is, hogy ilyen esetben megtegye a lakosság megóvásához szükséges fontos szakmai lépéseket. Az atomerőművek és a sugárzó anyagokat feldolgozó vagy használó létesítmények azonban olyan magas szintű biztonsági kultúrával rendelkeznek, hogy a nukleáris balesetek elhárításával kapcsolatos képességeket remélhetőleg továbbra is csak a nemzeti és nemzetközi gyakorlatok során lesz alkalmunk használni.
Forrás: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (www.katasztrofavedelem.hu)
|
- <<Vissza
|
>>Vegyészfórum
>>Kiülő
Online felhasználók: 16
Ebből tag: 0
Látogatók: 3605037
Látogatók ma: 107
|
Receptek
