A granulálás szót elvétve már minden kezdőnek kellett már hallania, még akkor is, hogyha csak most kezd neki a témának. Ha mégse hallottad volna, akkor most mindent megtudhatsz róla.
A granulálás eljárását már a lőpor feltalálásának idejétől használják, hogy fizikai módon gyorsítsák az elegyek égését, vagy egyéb kedvező tulajdonságokkal ruházzák fel az alapból finom por szerkezetű anyagokat.
Mindannyian találkoztunk már azzal a jelenséggel, hogyha egy vödör vizet kiöntünk a betonra nyáron, akkor egy pár perc múlva el is párolgott az egész. De hogyha benne hagyjuk a vödörben a vizet, akkor annak akár hetek is kellhetnek ugyan olyan körülmények közt hogy elpárologjon. Ez azért történik így, mert a víz is csak a felszínén tud párologni, és amikor kiöntjük a vizet a betonra, akkor a felülete drasztikusan megnő. A pirotechnikai elegyek esetében is így történik ez, csak itt égésről van szó, és nem párolgásról. Lényegében hogyha egy pirotechnikai elegyet granulálunk, akkor ezzel a felületét növeljük sokszorosára és ha a felület többszörösére nőtt, akkor az égés sebessége is ezzel arányosan a többszörösére nő, mivel csak a felületükön tudnak égni a pirotechnikai elegyek is. Emellett a granulátumok közt mivel légrés van, ezért a láng a réseken keresztül könnyen átjárja az anyagot, ezzel az egészet szinte egy időben gyújtja.
Az égés gyorsító szerepe mellett még használják a granulátumokat arra is, hogy a finom porok kezelését megkönnyítsék.
Akik már tömörítettek rakétát azok tudják, hogy ha por alakban öntjük a rakéta csövébe a lőport, akkor az porzik, mellé megy, összeken mindent, a kezünk is tiszta fekete lesz, és a végeredmény se olyan szép, mivel csupa fekete foltos az egész. Nem beszélve arról, hogy az első tömörítő kalapácsütés után száll a por mindenhol.
Aki már csinálta, az tudja miről beszélek. Elég kellemetlen helyzet.
Ennek elkerülése érdekében szokás az elegyet 0,5% dextrinnel granulálni bármiféle tömörítés előtt. A kiszáradt, puha granulátum már alig porzik, és a végeredmény működés szempontjából teljesen azonos marad, mivel a kevés kötőanyag miatt tömörítéskor a granulátumok nyom nélkül beépülnek az üzemanyag tömbbe. Szóval aki eddig szenvedett a portengerben, és megunta hogy tiszta mocsok minden, annak ajánlom a granulálást. Rakétánál megkönnyíti az adagolást és ha még mellé is megy, nem fog össze mindent.
Ez eddig rendben van, a legtöbben ezt tudták is már. De mégis hogyan kell granulálni?
A folyamathoz nincs másra szükség, csak a granulálni kívánt elegyre, egy kötőanyagra, és egy kis oldószerre meg pár egyéb cuccra.
Két fajtára bonthatóak a granuláláshoz használt kötőanyagok. Az elegybe kevert kötőanyagokra, és az oldószerbe kevert kötőanyagokra. Hogyha az elegybe keverjük a kötőanyagot, akkor a pontosan megadott mennyiséget keverjük bele. Ez dextrinből és redgumból is általában 2-4% az elegyünk tömegéhez viszonyítva.
Hogyha bele kevertük az elegyünkbe a dextrint / redgumot, akkor fogjuk a kötőanyagunk oldószerét, és egy spricnivel ráspricceljük a bekevert elegyünkre. Miközben spricceljük rá, elkezdjük összegyúrni, amíg kemény gyurma állagú nem lesz. Addig gyúrjuk és néha spricceljük rá az oldószert amíg el nem érjük a megfelelő állagot. Az se jó ha túlságosan porlad, de az se jó ha túl nedves. Az az ideális, amikor ketté tudjuk törni a kezünkben az elegyet anélkül, hogy szétporladna. Érdemes egy kis port az elején félre rakni, hogyha véletlenül túl sok oldószert adunk a keverékhez, akkor egy kis száraz elegy hozzáadásával kompenzáljuk a hibánkat.
A másik fajta kötőanyagok azok, amiknek idő kell a feloldódáshoz. Hogyha belekeverjük az elegybe és kevés oldószert kapnak, akkor nagyon gyengén ragasztanak. Ezért előre feloldjuk őket az oldószerükben, és így adagoljuk az elegyhez.
Hogyha oldószerbe kevert kötőanyaggal dolgozunk, mint pl az NC lakk, PP lakk, Sellak, Gumi arábikum, Zselatin, akkor már a kötőanyag oldatunk elkészítésekor olyan töményre kell készítenünk az oldatunkat amivel lehet számolni. Pl egy 10% NC tartalmú (10% NC, 90% aceton) NC lakkból 100g lőporhoz 30ml NC lakk kell, hogy mindössze 3 gramm, azaz 3% kötőanyag jusson a keverékünkbe. Szóval ennél a módszernél előre kell gondolkozni, mert ha nem tesszük és csak szemre öntögetünk, akkor problémák lesznek az eleggyel, mert vagy túl sok, vagy túl kevés kötőanyag kerül bele. Egyik eset se jó, mert a sok kötőanyag lelassítja az égést, a túl kevés meg nem ragasztja elég keményre a granulátumunkat.
Hogyha olyan kötőanyagot választunk amit ezzel a módszerrel kell használhatóvá tenni akkor miután kimértük a megfelelő mennyiségű kötőanyagot, és összegyúrtuk, lehet, hogy túl száraz lesz az elegy. Ilyenkor ne további kötőanyagot adjunk hozzá, hanem a kötőanyagunk oldószerével kell hígítani a megfelelő állagúra. Hogyha a kötőanyagunk hozzáadásakor is már túlnedvesedett a keverék, az azért van mert túl híg a kötőanyag oldatunk. Ha ez történt, akkor nincs más választásunk mint megvárni amíg elpárolog a keverékből az oldószer egy része, és gyúrhatóvá válik az elegyünk.
Hogyha bármelyik módszerrel sikerült megfelelő állagúra gyúrni a keverékünket, akkor már csak át kell reszelni egy szúnyoghálón, vagy ha nagyobb granulátumot akarunk, akkor egy sajtreszelőn. Én egy papír lapot raktam a háló alá és azon terítettem el a nedves granulátumot, majd napon szárítottam. Hogyha ez a granulátum kiszárad, akkor már használható is.
Lőpor granuláláshoz gyakran használt kötőanyagok:
NC lakk:
Az NC lakkal készült granulált lőpor gyorsan szárad, ezért aki sietni akar, annak előnyös ez a kötőanyag. Mivel a NitroCellulóznak az aceton az oldószere, ezért bizonyos műanyagoknál vigyázni kell, mert egy műanyag szúnyoghálót rossz esetben simán felold, és csinálhattok újat. Ajánlatos aluminium szúnyoghálóval dolgozni.
A granulátum vele elég erős lesz, és enyhén gyorsabban ég, mint más kötőanyaggal.
PP lakk:
Erről ugyan azt lehet elmondani, mint az NC lakkról, mert lényegében majdnem ugyan az. Kicsit gyengébb kötőanyag, mivel ez nem lőgyapotból készül, hanem kollódium gyapot alapanyagú pingpong labdából. A kollódium gyapot egy gyenge lőgyapotnak fogható fel, kisebb százalékban tartalmaz NC-t.
Dextrin:
A nagyiparosok kedvenc kötőanyaga. Olcsó, erős kötőanyag. Víz oldószerrel könnyű dolgozni, és a kezedről is könnyebb lemosni. Egy szemhunyásnyival lassabb, mint az NC-s granulátum, de mivel sok oldószer bűztől, kiszáradt porló keveréktől és feloldódott szúnyoghálóktól kíméli meg az embert, ezért nagyon közkedvelt kötőanyag granuláláshoz is.
Redgum:
Alkohol oldószerű, drágább fajta kötőanyag. Az előnye a dextrinnel szemben, hogy az alkohol nem oldja fel a lőporban a kálium nitrátot, és nem kristályosítja újra, nagyobb szemcsésre. Ezzel egy minimális égés sebesség növekedés érhető el. Ez is elég erős kötőanyag.
Természetesen bármi más kötőanyaggal is lehet lőport granulálni, de ez a négy bír a legelőnyösebb a tulajdonságokkal.
Bármilyen pirotechnikai elegyet le lehet granulálni. A lőport gyakran, a whistle mixet is és néha még a villanóporokat is granulálják. A villanóporok granulálását természetesen csak is vízmentes kötőanyaggal lehet végrehajtani a vízérzékenységük miatt.
Itt egy videó is hozzá:
Ennyit tudtam írni a granulálásról. Hogyha kérdések merültek fel bennetek, akkor azt hozzászólásban írjátok le.Illetve, hogy miről olvasnátok még bővebben.
Mindenki a maga felelősségére csináljon meg mindent amit akar, én nem vállalok felelősséget semmilyen anyagi kárért, vagy sérülésért.
-szabix
Receptek
