A petárda, tűzijáték neve:
megoldás a problémára!!!!! (salétromsó készítése) |
Maga a recept:
Álltalában a jobb tüzijátékok vagy hasonló dolgok fő alkotórésze a salétromsó vagyis a kálium-nitrát. Az ember ha ilyesmivel akar szórizni jól jön nagyobb mennyiség , legalább 1kg.De ha bemész a gyógyszertárba és kérsz 1kg-ot akkor jól elhajtanak!!!!! Eddig én max 20dg-ot kaptam de már akka is selytelmesen húzták a szályukat...és be akarták magyarázni, hogy nem kell annyi nekem!Pedig mégis!
Szóval a lényeg, hogy akár otthon is elő lehet állítani ezt a kis apró alkotóelemet.Ráadásul az alapanyagokat egy gardaboltban be is lehet szerezni.
Az eljárást lehet fejleszteni ,hogy gyorsabb és egyszerübb legyen a nagy mennyiség előálítása.
Én is csináltam már salétromsót és bátran merem ajánnlani bárki kicsit hozzáértőbb embernek ezt az eljárást.
És az alapanyagok szinte ingyen vannak!Én 20Kg nyit mindössze 2200Ft-ért vettem.
Szóval íme a megoldás!
A recept:
A KNO3 (salétrom) előállítása
A kálium-nitrát elkészítésére többféle lehetőség van. Mi egy kevésbé veszélyes és egyszerű módszert ismertetünk, mely otthon elvégezhető: Módszer: A kálium-nitrát készítése NH4NO3 és KCl oldatos konverziójával. (A módszer analóg az iparban használatos salétrom-konverzióval, csak egyik alapanyaga és a reakció tulajdonságai térnek el.) Szükséges anyagok: NH4NO3, ammónium-nitrát (34,5% N tartalmú műtrágya, áttetsző fehér golyócskák) KCl, kálium-klorid (KCl (kálisó) műtrágyából kioldással-szűréssel-kristályosítással nyert tisztított KCl) A módszer a következő: Feloldunk 1 mol, azaz 74,6g KCl-ot 160 köbcentiméter vízben, 90 C fokon. Feloldunk 1 mol, azaz 80g NH4NO3-ot 20 köbcentiméter vízben, 90 C fokon. Kb. 80 C fok körül kell oldódni teljesen az anyagoknak a számított mennyiségű vízben, azonban felhevíthetjük forrásig is, csak ügyeljünk, hogy ne párologjon el számottevő víz. A két oldatot forrón összeöntjük, ügyeljünk, hogy a kapott elegy hőmérséklete az összeöntés és esetleges szűrés során ne csökkenjen 85C fok alá. A kapott elegyet megkeverjük, majd vékony sugárban, több részletben, egy előzőleg lehűtött vastag falú (nagy hőtehetetlenségű) üveg vagy fém tálba csorgatjuk. Lényeg, hogy a hirtelen lehülő oldat, 30C fok alá hűljön, tehát egyszerre keveset öntünk bele és várunk, esetleg hűtjük az edényt amibe öntjük. Esetleg lázmérővel vagy az ujjunkal ellenőrizzük a hőmérséletet, ne legyen kézmelegnél melegebb. (A kéz kb 32C fokos) Ezután a kapott elegyet betesszük a hűtőbe és lehűtjük 0C fokra. Kristályosodás indul meg igen hamar, a kapott kristályok kálium-nitrát kristályok. Hagyjuk kristályosodni 1-2 órát majd szűrjük le és a kristályokat ujságpapíron, radiátoron szárítjuk. A visszamaradó oldat főleg NH4Cl-ot és kevés KNO3-ot valamint kevés KCl-ot és NH4NO3-ot tartalmaz. A 2-ik adagnál ugyanúgy járunk el mint az elsőnél, csak itt már könnyebb dolgunk van, mert az előzőleg visszamaradt NH4Cl oldatunkat hűtjük le és ebbe csorgatjuk vékony sugárban az NH4NO3-KCl keverék oldatot, ezáltal nem kell annyira kis részletekben öntögetni mint első alkalommal. Az eljárás során ügyeljünk, hogy a forró KCl és NH4NO3 oldatokkal le ne forrázzuk magunkat. A recept alapján elméletileg 101,1g KNO3 keletkezne, azonban nem teljes az átalakulás és így attól függően mennyire sikerült biztosítanunk az optimális körülményeket, kb. 80-95%-os kitermelésre számíthatunk az elméleti 100%-hoz képest. Természetesen egyszerre nagyobb mennyiség is készíthető az itt leírt mennyiségek többszöröséből. Magyarázat: A kiindulási anyagok mint ionos kristályszerkezetű sók hidratálódnak és az oldatban hidratált ionok formájában vanak jelen. Az oldatok összeöntésekor kapott elegy +NH4 , -NO3, +K, -Cl, hidratált ionokat tartalmazó elegyként modellezhető a reakció szempontjából. Az elegy hűtésével az az anyag fog kikristályosodni, amelyik az adott hőmérsékleten legkevésbé oldható, az alábbi reakció alapján: NH4NO3+ KCl => KNO3+NH4Cl A reakció egyensúlya a KNO3 képződés felé tolódik el 30C fok alatt számottevő mértékben, az itt látható grafikon alapján:
A táblázat 100g vízben oldódó vízmentes anyagok mennyiségét mutatja a hőmérséklet emelkedésének függvényében. Az oldat hirtelen lehűtésekor a hidratált ionok nem tudnak nagyon rövid idő alatt kristályrácsba illeszkedni, ezért az oldat túlhűtött lessz. A túlhűtött 30C fok hőmérsékletű oldatban meginduló kristályosodás már a KNO3 javára folytatódik és az oldat hűtésével egyre inkább a KNO3 kristályosodás felé tolódik el.
Forrás: http://www.geocities.com/brocketry/
Jó szórakozást!
És csak ésszel!
| | Látvány: ***** | | Hang: ***** | | Elkészítés: nehéz | |
- <<Vissza
|
>>Vegyészfórum
>>Kiülő
Online felhasználók: 3
Ebből tag: 0
Látogatók: 3580445
Látogatók ma: 64
|
Receptek
