A gömböt, ami a hajtóanyaggal, és a robbanóanyaggal van megtöltve, a hosszúkás részével lefelé, a kanócnál fogva belehelyezzük a csőbe. Ügyelni kell arra, hogy a gömb a csőben ne szoruljon, akadálymentesen tudjon benne mozogni. A cső talpára rakjunk nehezékeket, nehogy elmozduljon!

Amint a gömb megfelelően el van helyezve a vetőcsőben, meg is gyújthatjuk a kanócot. Én általában öngyújtót használok ehhez, szerintem erre a célra az a legjobb. Ne tartsuk túl közel a kezünket a kanóchoz, mert ez lőporos, beégő kanóc, égéskor erősen szikrázik! Biztonsági okokból ne hajoljunk a vetőcső fölé! Amint a kanóc meggyulladt, futhatunk is, mert egy esetleges gyártási hiba miatt bekövetkező robbanáskor nem tanácsos a vetőcső mellett tartózkodni. (Bár papírból készült az egész szerkezet, tehát ha felrobban, akkor sem keletkeznek veszélyes repeszek, nem kell fölöslegesen aggódni.)

Élvezzük a látványt :-)! A gömbök típustól függően 30-50 m magasra repülnek, majd látványos fényjelenség keretében semmisülnek meg. A visszahulló, el nem égett darabok javarészt a papír köpeny darabjai, egészségre, környezetre ártalmatlanok.

Mindezt két videón is meg lehet tekinteni, itt és itt. (kb. 550 KB)
Köszönet doubleD-nek, hogy a kamerát kezelte!

A tűzijáték-rakéta nagyon hasonlóan működik, mint a vetőcsöves bomba, csak éppen általában olcsóbb, kevesebb szinező-, és robbanóanyagot tartalmaz, de fajlagosan több hajtóanyagot (a felépítéséből következik). A rakétán hosszanti irányban található egy fa pálca, ami egyrészt a kilövésnél szolgál támasztékként, másrészt repülés közben stabilizálja a rakétát.
Elindítása a következőképpen történik: a rakétát a pálcán beleállítjuk egy szűk nyakú üvegbe (pl. sörösüveg), úgy, hogy egyenesen álljon, de akadálytalanul el tudjon repülni. Hibás a rakétát beleszúrni a földbe, mert nem fog felszállni, és a földön robban!
A tűzijátékot, a többihez hasonlóan, kanóccal indíthatjuk.

A szilveszterek elengedhetetlen kelléke a petárda. Ebből van több fajta is: legismertebb a "Pirat" petárda, arról ismerszik meg, hogy a dobozán egy kalózhajó rajza látható. Zöld színű, hosszú késleltetéssel, jó hanggal. Van mini-Pirat is, ez kisebb erejű, mintegy 4 cm hosszú. Általban 80 decibel erejű petárdákat lehet kapni, de nem ritka a 120 decibeles is. ez utóbbiakkal már kicsit vigyázni kell, hiszen az emberi fül fájdalomküszöbe is 120 decibel, egy ilyen petára simán szétvet egy befőttesüveget, de csöveket is! Ám nem kell félni, a petárdák mind papírből, valamint egy gipszdugóból készülnek, amik repeszeket nem képeznek. Helyes használatuk a következő: A petárdának a narancssárga késleltető részét végighúzzuk egy gyufásdoboz oldalán, ami mint egy rendes gyufa, meggyullad. Ezután 3-6 mp. Áll rendelkezésünkre, hogy eldobjuk, és kicsit eltávolodjunk. Vigyázni kell a petárdákkal, mert habát nagyon kicsik, erejük valószínűtlenül nagy lehet! Ne álljunk rá, ne fogjuk a kezünkben (egy 120 decibel erejű petárda maradandó halláskárosulást, de legalábbis napokig csengő fület eredményezhet!), ne dobjuk állatok és emberek közelébe!

Végül, de nem utolsó sorban következzen néhány, Tibusz által beküldött videó:
Dobó István lőpora, mini szikraszökőkút, "nitro-izé" ;-), orosz tűzforgó, római gyertya, varázsvirág, tűzforgó.
Köszönet Tibusznak! (A videók megtekintéséhez Quick Time Player szükséges!)