Mint mondtam az olajnál valóban nem a H2 fejlődés okozza a problémát (de fejlődik).
Ezeknél a reakcióknál nem a víz pirolízise a lényeg (amihez valóban min.2000°C kell), hanem néhány pár száz °C-on lejátszódó reakció:
C + H2O -> CO + H2 (izzó szén bőven elég hozzá, szén az égő szénhidrogénekből is keletkezik, tökéletlen égés miatt)
CH4 + H2O -> CO + 3 H2 (ehhez hasonló reakció más CH-csoportokkal, gyökökkel is lejátszódik)
Hideg (<100°C) vízzel természetesen lehet tüzet oltani, mivel elveszi a hőt párolgás közben, a fenti reakciók endotermek, a vízgőz, CO, H2 nem táplálja az égést, így nincs ami fenntartsa a hőmérsékletet és a így a fenti reakciókat.
Amúgy a füstrobbanás jelensége (nem feltétlen kell hozzá víz, hiszen pl. fából is keletkezik az égés során) is keletkezhet úgy, hogy túl kevés vízzel próbálnak oltani zárt térben.
A robbanás akkor következik be, amikor a CO, H2 végül levegővel érintkezik.
Az olajnál nem csak a forróságon, hanem a fajsúlyon is nagy hangsúly van. A húsleves tetején is úszkál az olajcsepp. Na most ha ebből kiindulsz, akkor már elég okos vagy ahhoz, hogy az olajra ne önts vizet. A lényeg csak annyi, hogy amikor a vizet ráöntöd a forró olajra, akkor a víz gyorsan átmelegszik és felforr. Az extra baki ott van, hogy a víz amíg még víz lesüllyed az olaj aljára (ami egy másodperc mivel a gravitáció nagy úr!) és az olajnál forróbb edény felületével érintkezve felforr, gőz fejlődik és ez a gőz ami alulról nyomja az olajat, na ez okozza a gondot. A megnövekedett térfogatú víz(gőz) pedig szerte szét szórja az olajat és máris lángol a konyha. Ezért kell homokkal vagy habbal oltani az olajat, benzint és hasonló anyagokat.
Magó, állításod szerint a lángoló viasz is fejleszt akkora hőt, hogy a víz hidrogénre esik szét. Hülye vagy e? Ha ez igaz lenne, akkor a tűzoltók miért használnak vizet? Egy tábortűz sokkal forróbban ég minta viasz és mégis elalszik ha lehugyozod. Az igaz, hogy nagyon forró dolgokat nem lehet vízzel oltani az általad leírt jelenség miatt, de ez közel sem ilyen hőmérsékletről szól és nem ilyen anyagokról. Viasz már 100x elhamvad amire eléri azt a hőmérsékletet amin a víz szétesik alkotóelemeire.
A minap tapasztaltam ezt a víz kontra ultraforró anyag című történetet. XTermitre közvetlenül a reakció végén öntöttem vizet és láss csodát: elkezdett lángolni! Csak hogy megsúgjam: fehérizzásig hevített fémmel reagált a víz és itt a fehérizzás nem 500 fokot jelentett, hanem több mint 3000 fokot!
Vagyis az elméletedet egy kicsit még gondold át.
//Ja és sima szénnel ne próbálkozz, nagy grafitrudat hevíts addig ameddig rendesen izzik és akkor talán lesz egy kis sikered(thumb)
Ha lángoló olajra vizet öntesz elég sok H2 tud keletkezni, mivel hirtelen nincs az égéshez elég O2, persze a vízgőz többet számít a lánggömbnél, de a hidrogén sem elhanyagolható. (ez igaz lángoló viaszra is, mert az is nagyon forró)
Ha csak szimplán meleg dolgot csöpögtetsz vízbe (én csak forrasztó ónnal csináltam, lehet, hogy az nem elég meleg) az nem puffan akkorát, mint a polietilén, csak sistereg (amúgy az izzó vas is csak sistereg, ami 800-900°C). Majd megpróbálom izzó szénnel is elméletileg az is fejleszt H2-t.
1-2 dolog nem stimmel.
Pl amikor a műanyag olvadék a vizbe cseppen azért puffan mert forró és az érintkezés pillanatába elkezd forrni a viz, pl ha bármilyen forró anyagot teszel bele ugyanez lesz.
Lángoló olajra azért nem szabad vizet önteni mert az olaj forrásban van, és az olaj forráspontja jóval magasabb mint a vizé és ha viz kerül bele akkor az gőzként tör fel az olaj alól ami gyakorlatilag robbanásszerűen porlasztja szét az olajat ami még jobban égni fog.
Viaszra nyugodtan lehet vizet önteni.
Ha jól értelmezem, akkor ebben a receptben tényleg nincs köze a hidrogénhez. De egy másik talán hasonló kísérletben nagyonis szerepel H2. gyújts meg egy kevés polietilént ("nejlon-zacskó"), persze dróttal vagy rúddal fogd, ne kézben, majd a csöpögő, lángoló cseppeket csepegtesd bele egy kis vízbe, minden csepp puffan egyet, amikor a vízbe ér. A magas hőmérsékleten ugyanis a szénhidrogének H2-t fejlesztenek a vízből, ami a láng hatására belobban. (a kísérlet nem veszélyes, mert egyszerre kevés H2 keletkezik) Ezt a kísérletet viasszal is meglehetne csinálni, csak túl alacsony az olvadáspontja, a forró viaszgőz viszont már jó lenne, ezért is veszélyes a lángoló viaszra (/ olajra) vizet önteni.
Ha ez megnyugtat, akkor elég sok közük van egymáshoz. A viasz egy magas szénszámú szénhidrogéneket tartalmazó cucc. Tehát mi van benne? Szén és hidrogén.....
Na de a receptnek tényleg semmi köze sincs a hidrogénrobbanáshoz (itt akár durranógázra gondolunk, akár hidrogénbombára). A recept lényege annyi, hogy a forró viasz amikor a vízzel érintkezik, akkor köszönhetően a magas hőmérsékletkülönbségnek egyszerűen elpárolog. (van egy B verzió is ebből a receptből, miszerint egy tálban nagy lángon hevítünk viaszt és a forró viaszba egy kis vizet öntünk. A víz miatt egy csomó viasz kerül a levegőbe gőz formájában ami begyullad a lángtól és máris lángol annak hülyegyereknek a haja aki a vizet beleöntötte a viaszba).
A receptek között nem találtam (tényleg nincs, mert ha van akkor bocs) befőttes üvegből hogyan lehet pulzár hajtóművet (pulse jet) csinálni, az alapelv nagyon hasonló, mint itt, csak másodpercenkét nagyon sok robbanás történik, nem csak 1.
(a videó nem az enyém természetesen, de én is ez alapján készítettem el a sajátomat), NM helyett lehet használni benzint, alkoholt, acetont, vagy bármi más gyúlékony szerves anyagot.
Sziasztok!
Teljesen kezdő vagyok. Szeretném +kérdezni valakitől, hogy a kálium-nitrátot helyettesithetem ammonium nitráttal. Mert a mi gazdiboltunkban csak az van.
Előre is köszi.
// Egy kérdést nem teszünk fel több topicban! A vegyészek topicban már megkérdezted és választ is kaptál rá. Erre ne válaszoljon senki!!! OFF// [mod. Gabtech]